ÉRTÉKŐRZŐ | Pásztorok a Bakonyból (Sáska) – 4. rész:
Állatgyógyászat
Helyszín: Sáska
Rögzítés ideje: 2025. december 8.
Alanyok: Konkoly József, Mészáros Imre, Bakony-Balaton vidéki örökös pásztorok
Kérdező: Szabó Csaba, néptáncpedagógus, MMA ösztöndíjas
Készítő, jogtulajdonos: Talhammer Gellért
„Az öreg fél órán keresztül rágta a bagót, aztán szemközt köpte a kutyát…”
Amikor kint voltak a legelőn, nem lehetett állatorvosért szaladgálni. A pásztoroknak maguknak kellett megoldani a bajt, néha egészen drasztikus módszerekkel. A Pásztorok a Bakonyból 4. részében Konkoly József és Mészáros Imre beavatnak minket, hogy gyógyították régen a jószágot.
Ebben a részben kiderül: Hogyan gyógyította a „bagólé” a szürkehályogot, hogyan mentették meg a felfúvódott birkát egyetlen bicskaszúrással, miért öntöttek háztartási sósavat a sánta állat körmére.
Ezek a módszerek mai szemmel durvának tűnhetnek, de évszázadokon át ezek mentették meg a nyájat.
⚠️ FIGYELEM: A videóban elhangzó módszerek néprajzi érdekességek! Kérjük, senki ne próbálja ki ezeket otthon az állatain, forduljon állatorvoshoz!
Az alábbiakban a filmet és annak teljes leiratát közöljük az utókor számára.
Kérdező: Beszéljünk kicsit az állatgyógyászatról is. Szoktátok mondani, hogy a pásztornak nemcsak az állatok tereléséhez kell értenie, vagy éppen a benti munkálatokhoz, hanem bizony az állatgyógyászathoz is. Egy-két betegséget – nyilván a teljesség igénye nélkül – említsünk meg, ami esetleg érdekes lehet: milyen betegségről hallottatok, és hogyan gyógyították a régiek?
Konkoly József: Hát, mondom, hát volt az orrbagócsos kerge, aztán volt ez a hólyagos kerge. Ez ugye megfázás végett volt a birkánál, de hát azzal nemigen lehetett csinálni semmit. De hát az öregektől hallottuk, hogy hát megműtötték az orrbagót, de hát arról annyira azért nincsen izé, hogy hát mennyi gyógyult meg abból. Ugye akkor volt a pállott sánta, meg a büdös sánta.
Kérdező: Mi a különbség a kettő között?
Konkoly József: Az igazából… a pállott sánta az a sártól volt, meg a víztől. Aztán bement a hodályba, ott meleg volt, aztán akkor kipállott a körme köze. És hogyha nem lett időben kezelve, akkor abból lett a büdös sánta. A büdös sánta az már olyan, hogy hát lejön minden. Aztán akkor volt a tüskés sánta.
Kérdező: Az mit jelent?
Konkoly József: Hát a tüske. Belelépett a tüskébe, aztán ugye megbökte a lábát. Ugye hát igazából azt kifaragtuk a tüskét, aztán annyi. A vizenyős sánta az a körömházhoz betapossa a kavicsot, aztán bevizesedik. Aztán volt a fakadtsánta.
Kérdező: Az mi volt a fakadtsánta?
Konkoly József: A fakadtsánta az begennyesedett a körme köze.
Kérdező: És ezt tudni kellett kezelni a pásztornak?
Konkoly József: Hát ezt persze. Hát a tüskés sántának annak egy megoldása volt, hogy kivette az ember a tüskét, és akkor hagyta, hogy kitapossa. Hát én legalábbis nem szoktam kezelni. Tehát akkor volt a… abból előfordult az, hogy egy ilyen vadhúsos sánta. Azt mondjuk… öregek azt láttam, ilyen háztartási sósavval… Kifaragták és akkor rácsöpögtették azt a háztartási sósavat.
Kérdező: Megoldotta a problémát?
Konkoly József: És akkor meg.
Kérdező: Nyilván csúnya volt utána egy darabig.
Konkoly József: Igazából olyan nagyon csúnya nem volt, de az levette neki azt a vadhúst a körméről. Aztán ugye régen a jerkéket azokat… mondjuk én most is léccel farkalok.
Kérdező: Ezt hogy kell elképzelni?
Konkoly József: Két léc össze van csavarozva, és akkor ide beteszem a farkát, aztán akkor lecsavarom a porcnál.
Kérdező: Mai napig is?
Konkoly József: Mai napig is úgy csinálom. Aztán ugye a TSZ-ben ott minden jerkét le kellett farkalni, azt csináltuk bicskával. Amikor olyan 7-8 hetes volt a bárány, akkor lefarkaltuk.
Kérdező: Mi lett azzal a farokkal utána?
Konkoly József: Hát volt, amikor megcsináltuk, kirántottuk, de hát azért attól jóllakni nem lehetett.
Kérdező: Finom volt?
Konkoly József: Sok kell belőle. Sok kellett. De hát szoktunk egy falkánál 250-300 bárányt lefarkalni.
Mészáros Imre: ’85-ben, mikor a Szabó Sanyi a Várjuh-hoz került, aztán jött, hogy kéne neki bárányfarok. Azt mondja, mikor farkalok? Hát mondom… nem kell farkalni, mert úgy már akkor ment be hizlaldába, aztán utána ami megmaradt, kijött, meg mit tudom én… Mondom: miért? Azt mondja, arab vendégeik lesznek, aztán azt mondja, kedveskedni akarnak nekik bárányfarokkal. Na, akkor egyszerre lefarkaltunk 300 darab jerkét.
Kérdező: Meséltétek még, hogy ilyen bőrbetegségek is voltak.
Konkoly József: Hát volt a rühösség.
Kérdező: Rühösségnek mi volt a gyógymódja?
Konkoly József: Hát az a fürösztés. Fürösztés volt, aztán akkor most már volt ez a… az injekció. Gyapjú tetű, ez a szőrtetű. Hát ez, erre meg ilyen, ugye nem fürösztünk most már, hanem oltunk, de viszont az az oltás az nem hat arra az izére. Akkor arra hozattunk másmilyen gyógyszert, aztán akkor azt arra ráfújattuk a hátára. De annak az az egy problémája van, hogy tehát az a legelőn is elpusztítja a rovarokat.
Kérdező: Értem, értem.
Konkoly József: Úgyhogy, tehát most már hallottam azt, hogy az Alföldön csak kihajtás előtt kezelhetik ezekkel az injekciókkal a birkát, hogy ne vigye ki az atkákat a mezőről.
Kérdező: Mi volt abban az esetben, hogyha egy birka felfújódott?
Konkoly József: Hát akkor vagy megszúrtuk bicskával…
Kérdező: Azt hogy kellett csinálni?
Konkoly József: Szét kell húzni a gyapjút, megbököd, ahol legjobban kipúposodik a gyomra, és akkor így egy kicsit el kell fordítani a bicskát. Mert ha mindjárt kiveszed, visszahúzódik a gyapjú, és akkor bent… belemegy a levegő. Tehát nem jön ki, a gyapjú nem engedi kijönni. Azért a trokárral megbökted, kivetted a bökőt belőle, a szipkája meg a cső meg bent maradt.
Kérdező: És ez segített, mert nem döglött meg tőle?
Konkoly József: Persze, akkor azért… De hogyha egy falka birka felfújódott, akkor a 3-4 trokár az kevés volt.
Kérdező: Mitől fújódik fel a birka?
Konkoly József: Hát a lucernától, lóherétől, árpacsírától. Olyankor azt szoktuk, hogy hát nekiállítottuk a birkát dombnak fölfelé, és megállítottuk a birkát, hogy ne mozogjon.
Kérdező: Hogy felfelé legyen a tüdő állása.
Mészáros Imre: Igen, felfelé legyen a tüdő állása. Hát vagy adsz neki cigarettát… Megzabolázod.
Kérdező: Ez mit jelent?
Mészáros Imre: Hát… dohányt lenyomsz a torkára, aztán így, és akkor nekiáll rágni. Aztán akkor ugye… aztán akkor jár a szája, a gáz meg kijön belőle.
Konkoly József: Ugye elzáródik a nyelőcsöve, és akkor nem tud böfögni.
Kérdező: Tehát sok mindenhez kellett érteni egy pásztorembernek, nem csak a tereléshez, hanem az állatgyógyászat azért az nagyon sokat emelt a pásztor megbecsülésén.
Konkoly József: Hát régen a májmételyt, meg az izét… a követ összetörték ilyen kis bab nagyságúra, aztán azt lenyelették a birkával. Ennyi. Hát most már vannak olyan férgek, amik mindenféle gyógyszerre immunisak, kész, nem lehet kihajtani a birkából.
Kérdező: Hallottam olyat is tőletek, hogy a szürkehályogot nagyon érdekes módon kezelték. Erről tudnak-e pár szót mondani? Imre bácsi?
Mészáros Imre: Hát, vagy üveget összetörni teljesen porrá, azt rászórni, vagy porcukrot rászórni, mert csináltuk azt is, hogy…
Kérdező: Még egyszer… Mit csináltak azzal?
Mészáros Imre: Hát széthúztad a szemét, azt akkor a porcukrot rászórtad, azt akkor…
Kérdező: A szembe bele kellett fújni?
Mészáros Imre: Igen, igen, igen, igen.
Kérdező: És akkor az levitte?
Konkoly József: Hát… nagyrészt. Volt olyan, amelyiket nem vitte le. Én láttam régen, hogy a bagólevet köpték bele a szemébe.
Kérdező: Mi az a bagó?
Konkoly József: Hát a dohányt összerágták, és azt beleköpték a szemébe. Vagy megkórózták.
Kérdező: Az mit jelent?
Konkoly József: Hát a szája padlásán, ami van az a lyuk, az orrán keresztül, oda egy ilyen száraz fűszálat feldugtak, és azon a fűszálon keresztül lehúzódott a hályog a szeméről.
Kérdező: Ezt így hívták, hogy megkórózzák?
Konkoly József: Igen.
Kérdező: Kinél láttad ezt?
Konkoly József: Hát Diszelben csináltuk a TSZ-ben, abban az időben. Józsi bácsi az bagózott. Volt egy kutyám, amelyiknek szürkehályog lett a szemén. Jó kis kutya volt, csak amelyik szeme rossz volt, arra a felére nem akart elmenni terelni. Csak mindig amelyik szeme jó volt, arra fordított. Az öreg azt mondja: „Na majd holnap reggel jössz, és azt mondja, majd lebagózzuk azt a kutyát.” Már mindenféle izére gondoltam, de arra nem, hogy az öreg egy fél órán keresztül rágja a bagót, és akkor meg kellett fogni a kutyát, aztán szemközt köpte a kutyát, és csakugyan lehúzódott attól a bagólétől. De hát az olyan volt, hogy még a szőr is lement róla a szeme körül. Szerencsétlen.
Kérdező: Meg volt rágva rendesen. Sűrű volt egy kicsikét.
Konkoly József: És igazából ott az öregektől… tehát a Horváth Jóska bácsi az egy nagyon szuper juhászember volt. Állítólag 8 éves kora óta a birka mellett volt. Az az igazi. Igazi pásztorember.